A doromb a világ minden részén elterjedt, ismert hangszer. A különböző népcsoportok fémből, fából, csontból, bambuszból készítik. Alakra, hangra, díszítésre igen nagy a változatosság. Phons Bakxs, holland dorombos, dorombkutató a doromb ezer elnevezését jegyezte fel. Íme ezek közül néhány: angol: Jew's harp, trump, jaw harp; német: Maultrommel; Szicília: marranzano; olasz: scacciapensieri; japán: koukin; norvég: munnharpa; francia: guimbarde; Bali: gengong; spanyol: birimbao (nem összekeverendő a berimbau nevű brazil hangszerrel); orosz: vargan; jakút: khomus; Fülöp-szigetek: kubing; szlovák: drumbla; román: dromboi; Svájc: trümpi

Ezeket a dorombokat hol hangszerként, hol varázslathoz, hol gyerekjátékként használták. Kidolgozásuk és hangjuk és jól tükrözi, hogy az adott kultúrában milyen szerepet szántak a dorombnak. Alább Szilágyi Áron gyűjteményéből való hangszereket láthatunk.